Termékek

Klíma: a levegő hőmérsékletének  megváltozására szolgáló berendezés. Manapság nagyon népszerű mind lakossági , mind kereskedelmi, ipari környezetben. Legelterjedtebb formája a Split Klíma, mely egy beltéri egységgel(melyben általában az elpárologtató található meg) és egy kültéri egységgel (melyben pedig a kompresszor és a kondenzátor található) rendelkezik. Felhasználási területe jóformán végtelen. Jelenlegi formájában szinte minden klímaberendezés alkalmas a hűtés mellett a fűtésre is, mellyel hatékonyan és gazdaságosan tudjuk használni berendezésünket akár az egész évben is.

Hőszivattyú: fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására is alkalmas berendezés, amely a hűtőközeg segítségével egészen alacsony levegőből is ki tudja nyerni a levegőt. Léteznek levegő-víz, levegő-levegő és víz-víz hőszivattyúk, a legelterjedtebb a levegő-víz hőszivattyúk használata. Megjelenésében két típust különböztetünk meg, az egyik a split rendszerű, vagyis egy kültérivel és egy beltérivel rendelkező berendezés és az úgynevezett monoblokkos hőszivattyú, amelynél minden alkotóelem egy egységben található meg. Fontos a hőszivattyúnk kiválasztása előtt a hatékonysági mutatók alapján összehasonlítani a különböző gyártók kínálatát,hiszen az elsődleges célunk a fűtési költésegeink csökkentse, nem növelése.

Hőszivattyús klímáknál fűtésben a körfolyamat megfordul, ezáltal biztosítja a kívánt meleg hőérzetet.

Fan Coil: neve angol eredetű, jelentése: fan (fain), azaz Ventillátor, coil (koil), azaz Kalorifel. A szakmában nevezik még ventilátoros radiátornak vagy konvektornak, hűtőkonvektornak. Komfort felhasználás mellett előszeretettel használják ipari környezetben is. Leggyakoribb megjelenési formája között van a szállodai Fan-coil-os hűtő-fűtő alkalmazások. Jellemzően kevesebb anyagi beruházással jár a radiátoros és klímaberendezés közös alkalmazásával szemben, hiszen csak egy berendezést kell használni az adott helyiségben. Számos kivitelben gyártják, mint pl a parapet, mennyezeti kazettás vagy a hagyományos klímára hasonlító, magas oldalfali.

Folyadékhűtő: ha egy alkalmazásban hűtött vízre van szükségünk, akkor ennek az előállítására a legtöbb esetben folyadékhűtőre van szükségünk. Működése a klímáéhoz hasonló, csak ebben az esetben a jól megszokott klíma beltéri helyett egy gáz-víz hőcserélő. Két fő területen alkalmazzák, technológiai hűtésre és komfort hűtésre. Régebben rendkívül népszerű volt hotelek hűtésére, de a mai tendencia alapján ezt felváltották a VRF-es megoldások. Legelterjedtebb kivitele, a kompakt kültéri folyadékhűtő, változatai még az osztott folyadékhűtő és beltéri kompakt folyadékhűtő is. Általában léghűtéses kivitelű rendszert kérnek, de emellett létezik  vízhűtéses is.

VRF Rendszerek: változtatható térfogatáramú rendszer, az igényeknek megfelelően változtatja a keringtetett hűtőközeg mennyiségét. Egy kültérihez jóval több beltérit tudunk csatlakoztatni , mint a multi klímák esetében, egyes gyártók termékeinél akár 80 db-ot is. Központilag vezérelhetőek ezek a klíma rendszerek. Felhasználási területe egyre szélesebb, irodákban, ipari gyártásban, szállodákban is megtalálhatóak. Bizonyos márkák VRF rendszerei képesek légkezelőkkel való együttes működésre is, illetve akár meleg víz előállítására is. Megkülönböztetjük a két csöves illetve három csöves VRF rendszereket, a két csövessel egyszerre csak hűteni vagy fűteni tudunk, míg a három csöves rendszernél egyszerre is tudjuk kérni minkét üzemmódot.

Szellőztető Berendezések: lakossági felhasználásban találhatóak meg a legtöbb esetben, pl.: passzív házakban, irodaházakban. A bent elhasznált levegőt kidobja a kültérbe, majd kintről nyer friss levegőt a benti tér számára. A szellőzőgépek a légkezelő gépekhez képest szériatermékek, azaz megadott modellek közül tudunk választani a gyártók termékeiből. Általában keresztirányú vagy forgódobos hővisszanyerőkkel vannak felszerelve ezek a berendezések.

Légkezelők: abban tér el a szellőzőgépektől, hogy a felhasználói igényeknek megfelelően lehet összeállítani modulokból. Felhasználási területe szinte végtelen, pl.:  irodaházak, ipar, gyártás, bevásárló központ. A légkezelő gépeknél a hővisszanyerés miatt előhűtött vagy előfűtött levegőt biztosít. A berendezés segítségével lehetőségünk van például arra, hogy a kivitt levegőt kidobjuk és helyette másikat vigyünk be vagy arra is, hogy a kivitt levegőt juttassuk vissza szűrten, hűtve vagy fűtve a légtérbe. A légkezelő gépek önmagukban még kevesek, szükség van még a rendszer működéséhez hőszivattyúra, gázkazánra vagy folyadékhűtőre.

Roof Top: ezek a berendezések is légkezelők, de a szellőzőgépekhez hasonlóan széria termékek, nem modulokból kell összeraknunk. Legjobban egy ablakklímához tudjuk hasonlítani, csak jóval nagyobb méretben. A berendezés összes eleme egy gépházban foglal helyet. A levegőnek tudjuk módosítani a hőmérsékletét, azaz hűteni vagy fűteni. A Roof Top-okkal opcionálisan tudjuk párásítani is a levegőt.

Párátlanító: levegő páratartalmát csökkenti, a folyamat során összegyűjtött vizet, vagyis a párát, a készülékbe elhelyezett tartályba vagy az erre a célra kialakított rendszerbe vezeti el. Könnyen szabályozható eszköz. Felhasználási területei a teljesség igénye nélkül: falszárítás, pince szárítás, ruhaszárítás, penészmentesítés.

Légtisztító: elsődleges feladata a levegő minőségének javítása, megtisztítása a különböző szagoktól és poroktól. Ezekben a berendezésekben általában sok szűrő található, amelyek a baktériumoktól, kellemetlen szagoktól, vírusoktól és egyéb szennyeződésektől tisztítják meg a levegőt.

Napelem: egy olyan berendezés, ami fényelektromos jelenség segítségével elektromos energiává alakítja át a nap energiáját. Felhasználását tekintve mind ipari és lakossági részben is megtalálható, sajnos Magyarországon többségben iparban.

Napkollektor: a nap energiájának hasznosításával meleg vizet állítunk elő a segítségével. Két típusát különböztetjük meg a síkkollektorokat és vákuum csöveseket. 

Hasznos amit olvasott? Ossza meg másokkal is!

Kiemelt ajánlataink