Ebben a cikkünkben jó pár témát érinteni fogunk. Szóba kerül a klíma hazánkban, a globális felmelegedés okozta változások, illetve a rendelkezésre álló klímaberendezések kapcsán is ejtünk pár szót.

Magyarország klímája nedves kontinentális

Magyarország az úgynevezett mérsékelt övben fekszik, annak is a valódi mérsékelt övnek nevezett területén. A mérsékelt mellett a Földön hideg, forró és hegyvidéki éghajlati övezeteket különböztetünk meg, ezeken belül számos különböző típus található meg, mint például az óceáni vagy a mediterrán. Az éves hőmérséklet ingadozás, illetve a csapadék függvényében a mérsékelt övet és a valódi mérsékelt övet is több típusra osztották.

A valódi mérsékelt övön belül száraz és nedves kontinentális, illetve óceáni éghajlatot találunk. Magyarország a nedves kontinentális részbe tartozik.

A kontinentális éghajlat általános jellemzői a négy évszak, a hideg tél, a meleg nyár, a különböző időintervallumokban mért átlaghőmérsékletek közötti jelentős különbség (pl. nap – év), és az évi körülbelül 500 – 1000 milliméternyi csapadék. A nedves kontinentális éghajlaton javarészt lombhullató erdőkkel találkozhatunk, az évi középhőmérséklet 0 – 15 Celsius fok közé esik. A csapadék mennyisége több, mint a száraz kontinentális esetében. A folyók vízszintje változó, előfordulnak árvizek. Az 1846-ban kezdődött Tisza-szabályozás egyik fő célja éppen az volt, hogy csökkentsék a folyó árterét.

Minél inkább távolodunk az óceánoktól, az úgynevezett kontinentális hatás egyre erősödik az adott területen (pl. kevesebb csapadék).
 

Statisztikai adatok a Wikipédia szerint

• Éves átlaghőmérséklet: +10 Celsius fok.
• Éves csapadékmennyiség: 500 – 800 mm.
• Éves napsütéses órák száma: 1700 – 2100.
• Hóval borított napok száma: ~154.
• Leghidegebb hónap: január, legmelegebb: június.
• A nyugati és hegyvidékhez közeli területeken több a csapadék.
• Évi 60-70 vihar.

A napsütéses órák számának magas értéke miatt a napelemek alkalmazása jó befektetést jelent az ország területén.

A globális felmelegedés hatásai az országra

Az elmúlt évezredek emberi tevékenysége pusztító hatással volt bolygónkra. Az ipari forradalom óta megnövekedett a természetbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, amelyet egyre látványosabb mértékben növelt a társadalom egyre inkább fogyasztásra alapuló kultúrája.

A légkörbe kerülő szennyező gázok erősítik az úgynevezett „üvegház hatást”, amelynek következtében bolygónk felszínének átlaghőmérséklete folyamatosan növekedni kezdett. Az utóbbi időben kialakult nemzetközi egyezményekkel ugyan próbálják csökkenteni az ipar által létrehozott szennyezés mértékét, azonban a kérdés megítélése még jelen pillanatban is szubjektívnek tűnik. Az ENSZ által szervezett 2019-es Global Climate Summit kapcsán sokszor merült fel a 2050-es dátum: az EU országainak többsége az üvegházhatást erősítő gázok mértékének 50 százalékos csökkentését tűzte ki célul erre az évre.

A globális felmelegedés általános hatásai:

• az óceánok vízszintjének növekedése a sarki jégsapkák olvadásával,
• az erdőtüzek, aszályok kialakulásának fokozott veszélye,
• kiszámíthatatlanná váló időjárás, viharok,
• a tápláléklánc felborulása, fajok kihalása,
• a mezőgazdasági termelékenység csökkenése,
• a szélsőséges időjárás okozta emberáldozatok számának növekedése.

Ezeket sajnos hazánkban is érezhetjük: az évszakok rendje felborult, a mezőgazdasági termelékenység is változott, ráadásul sajnos a nyári kánikulák is egyre több embert veszélyeztetnek.

Lehetséges változások a klíma terén

Az Index 2019-es cikkében a Crowther Lab tanulmányára hivatkoznak, amely a lehetséges klímaváltozásokról beszél. A svájci tanulmány keretében a jelenleg használt módszerek segítségével próbálták megjósolni, hogy a Föld egyes helyein milyen lesz a klíma 2050-ben.

Kevés jót jósolnak a magyar klíma kapcsán.

Amennyiben minden a jelenlegi ütemben megy tovább, Budapesten óriási kánikulákra számíthatunk majd nyáron, hasonlóakra, mint amiket manapság Szkopjéban tapasztalnak. A legmelegebb hónap maximális hőmérséklete várhatóan 7,8 Celsius fokkal fog nőni!

Észak-Macedóniában a nyarak hosszúak és melegek, ráadásul a csapadék is kevés. A nyári hónapokban előfordulnak 40 fok feletti maximális hőmérsékletek, ráadásul a napi átlaghőmérséklet is magas ebben az időszakban.

Klíma vagy nem klíma?

A klímaberendezések nem csak a gyártás és elavulás, energiafelvétel, vagy az életkörülmények javítása terén kapcsolódnak bolygónk klímájához. A készülékek eredetileg az üvegház-hatást fokozó hűtőközeget használtak, a manapság alkalmazott gázok azonban már sokkal környezetkímélőbbek. 

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy bár az éves maximum és minimum hőmérsékletek között nagy az eltérés, az ország legtöbb részén ritkán mérni kiugró hőmérséklet értékeket. A hazai klímavásárlók számára így elegendőnek bizonyulnak az általános célra gyártott klímaberendezések. Kisebb feladatokra egy mobil klíma is elegendő lehet, a nagyobb kihívásokhoz inkább az oldalfali split klímákat ajánljuk.

A ritkán előforduló téli extrém hidegeknek köszönhetően jó döntés lehet egy hűtő-fűtő klíma vásárlása is. Ezek a készülékek fel vannak készítve arra, hogy egy bizonyos hőfok minimum kiegyensúlyozott fogyasztás mellett fűtsék fel a lakást, a házat, továbbá a jegesedés elleni funkciókkal is rendelkeznek.

A hazai, lakossági célra szánt split klímaberendezések teljesítménye körülbelül a 2,5 és 11W intervallumba esik. Ha valaki új klíma vásárlása mellett dönt hazánkban, szerencsére csak inverteres, a környezetvédelmi szabályozásoknak megfelelő készüléket vásárolhat. 

Az inverter az eszköz fogyasztását javítja: egy dinamikus szabályozó egység, amely segítségével a készülék folyamatosan változtatni képest a teljesítmény a beállított hőmérséklet függvényében. A jelenleg használt legnépszerűbb hűtőközeg az R32 névre hallgató gáz, amely környezetkímélő, színtelen, szagtalan és nehezen gyullad meg, így használata biztonságos.