Mióta világ a világ az embernek igénye van a klímára. Ezt nem úgy értem, hogy már az ősember is egy inverteres, hűtő-fűtő légkondicionáló berendezésre vágyott, hanem egy számára ideális éghajlatú élettérre. 

Az élőlények igyekeznek saját komfortjukat megteremteni, a nomád életmódot folytató emberek is így tettek. Télen délre vándoroltak, nyáron északabbra, nagy hőség ellen kerestek egy kellemesen hűvös barlangot.

A civilizáció fejlődésével az emberek már nem ingáztak az évszakok váltakozásával, fontosabbá vált munka- és lakhelyük kényelme.

Egyiptomban már i. e. 5000-ben kihasználtak a víz párolgásának hűtőhatását, az ókori Rómában pedig az épületek homlokzatát a víz- és csatornarendszer adta lehetőségekkel hűtötték. 

Az évszázadok lefolyását követően, olyan vályog-, és kőházakat építettek, amiknek kicsik voltak az ablakaik, ezzel biztosítva, a túlzott felmelegedés elleni védelmet.
 

Ugorjunk egy nagyobbat az időben, hogy közelebb kerüljünk a mai klímaberendezésekhez.

A modern kori légkondicionálást Michael Faraday angol fizikus és feltaláló alapozta meg 1820-ban sűrített és cseppfolyósított ammónia párologtatásával. Az abszorpciós elvű hűtőgépek is így működnek. Ezen típusú készülékeket természetesen nem A+ kategóriájúaknak képzeljük el. Viszont nagy lehetőséget nyújtott ott, ahol nem állt rendelkezésre elektromos áram.

Néhány évvel később Dr. John Gorrie fizikus egy kompresszoros berendezést álmodott, amellyel jeget állított elő, ezzel csökkentette a levegő hőmérsékletét. Az ipari forradalom végére az első klímák is megjelentek. Elsősorban textilgyárak hűtésére használták, nagy méretük és magas áraik miatt.

A vezetékes áramhálózat elterjedésével az elektromos klíma 1902-ben jelent meg. A modern légkondicionálás szülőatyja, Willis Carrier amerikai mérnök, elkészítette az első páratartalmat szabályzó modellt. Gyárát róla nevezték el 1915-ben The Carrier Air Conditioning Company of America-nak. Találmánya számos iparágat mozdított előre. A bevásárlóközpontokban és mozikban, irodaházakban, sportcsarnokokban élvezhették a „hideg fuvallatot”. Akkoriban az élet nem csupán „játék és mese”, a hűtőközeg mérgező, robbanásveszélyes és fokozottan gyúlékony volt. 

Szerencsére a tudomány nem állt meg, alacsony nyomású hűtőközegeket hoztak létre, amelyek a magas forráspont miatt üzemi hőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotban vannak. 

Körülbelül 100 éve kezdte el alkalmazni az USA-ban Thomas Midgley, Jr. a chlorofluorocarbont - avagy kereskedelmi forgalomban ismert nevén - a freont. Ez olyan halogénezett szénhidrogén, amely színtelen, szagtalan, nem mérgező, és nem is robbanékony. Hűtőközegként és spray-k hajtógázaként árusították. Ennek köszönhetően a háztartásokban is megjelentek a hűtőszekrények, klímák. Viszont 1987-re bebizonyították, hogy a freonok között találhatóak olyan vegyületek, amelyek felelősek az ózonlyuk kialakulásáért, így ezeket betiltották. Az R12-t és az R22-t felváltotta az ártalmatlan R410 és R32.
 

Az ezek közötti különbségekről egy korábbi cikkünkben már írtunk, olvasd el azt is.                         

Az első európai klímákat 1947-ben Franciaországban kezdték gyártani Airwell márkanévvel. Európai és afrikai piacra szánták klímáikat.

Magyarországon az 1950-es években kezdek elterjedni a légkondicionáló berendezések, a 90-es évektől pedig töretlen a klímák sikere. A mai állás szerint, a magyar háztatársok ¼-e klimatizált. A köztudatban sajnos még mindig az él, hogy a klíma hűtésre való, azonban egy megfelelően méretezett modern rendszerrel hatékonyan tudunk fűteni is, sokszor olcsóbban, mint gázzal és az engedélyekről és egyéb procedúrákról még nem is beszéltem.

Adózzunk a feltalálók előtt azzal, hogy élvezzük a kellemes hűs fuvallatot, ha még nincs ilyen eszközünk, akkor pedig a legjobb helyen jársz, hogy rátalálj.

Kövess minket Facebook oldalunkon, csatlakozz a Klímás kérdések és válaszok - klimaTIPP.hu csoporthoz és iratkozzon fel körlevelünkre, hogy értékes tudással és nyereményekkel gazdagodj. 

Ha tetszett a cikk értékeld a csillagokkal és hagyj egy kommentet a részünkre. Segítsd munkánkat azzal, hogy megosztod velünk véleményed.

Ha kérdésed, vagy javaslatod van, lépj kapcsolatba velünk e-mailben.