Így tér el a városi és a vidéki klíma

Így tér el a városi és a vidéki klíma

A nagyvárosi klíma a beépítettségnek, illetve az emberi tevékenységnek köszönhetően eltér attól, mint amit a vidéki területen tapasztalhatunk. Cikkünkben a lényegesebb különbségeket mutatjuk be.

klíma - urban heat island

 

Az "Urban Heat Island" hatás, azaz a "városi hősziget"

A Wikipédia angol nyelvű cikke szerint az "Urban Heat Island", azaz a "városi hősziget" egy olyan városi terület, agglomeráció vagy valamilyen egyéb mesterséges hatás által érintett terület, ahol az emberi tevékenység következtében jóval magasabb a hőmérséklet, mint az azt körülvevő természetes vagy vidéki földrajzi részeken. A hőmérséklet-különbség hátterében több fő ok áll: a megváltoztatott és mesterséges felületek hatása, az energiafelhasználásból származó felesleges hő és az emberi tevékenységből származó gázok felhalmozódása is. A népsűrűség növekedésével és az urbanizált terület terjeszkedésével egyre inkább növekszik az átlaghőmérséklet is. 

Az urbanheatislands.com több hősziget-típusról ír:

  • - Hősziget: bármilyen terület, amely melegebb, mint az azt körülvevő terület. Általában városi környezetben alakulnak ki, de a természetben is előfordulhatnak.
  • - Városi hősziget
  • - Felszíni városi hősziget: ezeken a területeken infravörös mérésekkel mutatják ki a hőmérséklet-különbséget. 
  • - Városi mikrohőszigetek: olyan forró pontok a városban, mint például a minimális növényzettel bíró parkolók, nem hővisszaverő tetők és aszfaltutak.  
  • - "Urban heat sink": úgy is nevezik, hogy "negatív hősziget". Ezek olyan területek, ahol a hőmérséklet alacsonyabb, mint az azokat körülvevő vidéki részek. Mérsékelt, száraz vagy trópusi területeken fordulhatnak elő, ilyen például Santiago City Chilében, de Las Vegasban is jó a helyzet a Smithsonianmag szerint.

 

A városi klíma sajátosságai

A nagyvárosi klíma a következőkben tér el a környező vidéki területektől:

  • - a levegő hőmérséklete,
  • - páratartalom,
  • - a szél sebessége és iránya,
  • - a csapadék jellege és mennyisége.

 

Hőmérséklet

A városi hőszigeteknél a felszín és a levegő hőmérséklete magasabb, mint a vidéki vagy a természetes környezetben. A város mesterséges felületei a természetestől eltérő hővisszaverő képességgel bírnak, a különböző objektumok (például utak, épületek) pedig hőtároló- és leadó tulajdonságaikban térnek el (wiki). A napsugárzásból származó eltárolt hőenergiát általában az éjszaka alatt adják le a városi objektumok.

Az épületeket alkotó és borító sötétebb alapanyagok, illetve az aszfalttal, betonnal borított felületek rengeteg napsugárzásból származó energiát képesek tárolni. A városokban a kevesebb növényzet miatt a párolgás is rosszabb, ami azért probléma, mert a párolgás segít a felszín hűtésében. Az emberi tevékenység is fokozza a magasabb hőmérséklet kialakulását, hiszen a különböző légkondicionáló rendszerek és egyéb eszközök további hőt juttatnak ki a környezetbe. 

 

Csapadék

A melegebb hőmérséklet miatt a nagyvárosokban nagyobb az esők és viharok kialakulásának az esélye, viszont bizonyos területeken kevesebb hóra számíthatunk. A felfelé szálló meleg levegő, a megnőtt páratartalom, és például a közlekedés során keletkező égéstermékekből származó apró részecskék állnak az esők hátterében. 

 

Szél

A városi épületek jelentős mértékben megváltoztatják a szél intenzitását és irányát, gyakorlatilag szélcsatornák alakulhatnak ki a városi utcákon.

 

Páratartalom

A városok esetében általában alacsonyabb a relatív nedvesség. A csökkentő tényezők között szerepelnek a párolgást csökkentő felszínek és a már említett növényzet kvázi hiánya, illetve a csatornarendszer, amely ideális esetben gyorsan és effektíven nyeli el a felszínre hulló csapadékot.

Ezzel a témával a városklimatológia nevű tudományág foglalkozik.

 

Az eltérő városi klíma következményei

Az urbanizáció mértékének egyre jelentősebb növekedésével várható, hogy a milliós, tízmilliós méretű nagyvárosok által képviselt hőszigetek hatása is egyre rosszabb lesz. Az eltérő városi klíma ront a hőhullámokon is, mivel így még magasabb hőmérséklettel kell megküzdeni az ott lakóknak.
Ez egy komplett láncot indít el, amelyet szintén az urbanheatislands.com mutat be. Nő a légkondicionálásra felhasznált energia mértéke, ami miatt fokozott termelésre van szükség az erőművekben, emiatt pedig még több szennyező anyag jut a környezetbe. 
Ráadásul a magasabb hőmérséklet miatt nő a kapcsolódó egészségügyi problémák, rosszullétek mennyisége is. A hőségriadók és a meleg elleni védekezés témájával kapcsolatos cikkünket itt találja.

A probléma kezelésére azonban van két, egyszerűen leírható módszer. Az egyik az, ha növelik a városi felszínek hővisszaverő képességét, a másik pedig a növényzet arányának növelése. Az első esetben a felszíneket, például a tetőket világos / fehér színűre festik, a második esetében... nos, ehhez igen sok logisztikai erőfeszítésre van szükség. Szerencsére az utóbbi időben úgy látszik, hogy a lakosság körében nőtt a környezettudatosság.

  • 2019.12.10., Kedd
  • 376

Címkék

Véleményt írok a hírről!

Értékelés :